"Rendben, álljon rá a mérlegre!"...kissé vonakodik....rálép...rámered a kijelzőre és...elerednek a könnyei...
Már indul is a "mini-krízis intervenció" azaz az életfunkciók stabilizálása, nyugtatás, a hirtelen kialakult lelki-energiahiány pótlása,...az orvosi támogatás.
Ránézek az órámra...15 perc alatt megnyugszik....beszélgetünk...egyszer csak döbbenten felkiált:
"Tudom mióta nem megy! Április 28-án történt. Elmentem és megnéztem végre azokat a táncosokat és elképzeltem, hogy milyen jó lesz...én is hamarosan ott fogok állni, és velük táncolok.... milyen jó lesz!!
Valamit kérdezni akartam a tanártól, oda jött hozzám, mielőtt megszólalhattam volna, végigmért majd csak ennyit mondott:
"Ilyen testtel kislány??? Hát ne vicceljen!!! Előbb kezdjen magával valamit!"
" Hirtelen meg se tudtam szólalni...Ott megroppant valami, annyira fájt!! Leterített ez a mondat."
"Végre az elmúlt hetekben kezdem magam összeszedni, elindultam felfelé....és tessék már jön is a váratlan ütés...."
Eszembe jut a békés harcos útja...
"Anna, ez csak egy lecke volt!
Egy lélek erősítő próba! Semmi egyéb nem történt csak beindult a lélek fejlődése, egészségesebbé válása a test fogyása után!
Tudom ez egy fájdalmas, de nagyon SZÜKSÉGES élmény volt. Ez kellett Önnek, hogy erősödjön belül!!
Döbbenten rám mered...ahogy beszélek az edzésről, az erősítés módszertanáról, a terhelés, a próba lényegéről...lassan visszakúszik az élet az arcába, fény ébred a szemében ...megváltozik a tartása, lassan érteni kezdi: ez nem csak pusztán egy testi program, egy "sima" súlycsökkentés...fogyókúra....ez egy ÁTVÁLTOZÁS...a próbáiban, az elbukásokban és az azokat követő nehéz felállásokban, lépésről lépésre valami új, valami szép születik meg benne..
"...titkod lassan érik..."
